Építészet

A Zsinagóga építését 1902-ben fejezték be Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján. Ezek a kiváló építészek tervezték és építették többek között a szabadkai Városházát. A húszas évekeben Jakab Dezső a Szombat című hetilapnak ezt nyilatkozta: ťAzt terveztük, hogy a templom világos és élénk színezetű hely lesz, ahonnan gyorsan elillan a szomorúság, a hívők pedig az imádságuk után a szívükben békességgel távoznak, s ez ellentétes a gótikus templomok nyomasztó bensőséges hangulatával.Ť

A Zsinagóga központi kupolája nyolc oldalas, teteje tarka cseréppel fedett. A központi kupola uralja a kisebb gömb alakú kupolákat, hullámos tűzfalakat és a díszített tartóoszlopokat. Minden kupolán dávidcsillag látható. A külső falak gipszhabarcsa vörös téglával vagy virág alakú terrakottával van szegélyezve.

Ónozott tetejével és zománcozott cserepekkel a Zsinagóga az egyike azon épületeknek, amelyben betont és a vasszerkezeti elemeket alakalmaztak. Ez a technika csak a huszadik század derekán honosodott meg.

Körbe épített nyolc acéloszlop támasztja alá a központi kupolát. A 8-10 cm vastag tartókra acélhálót feszítettek. Hordozóképessége 50 cm magas ívelt bordával biztosított - a kupola hegyénél 8, az aljánál 32 ívelt bordával erősítették oda. A kupola külső faszerkezetét belül acél védi. A sarkok felett tornyosuló bástyák a tömb egyensúlyát segítik elő, és kiemelik a négy lépcső függőlegességét. A belső falakat, a belső oszlopokat, az erkélylapokat világosra festett murálisok díszítették, fametszetekkel és gipszből készült elemekkel gazdagították. A szecesszió stílusát mutatja a rózsa, szegfű, tulipán, míg az erdélyből származó hagyományos, népies díszítőelemek is felbukkannak, a levelek, szárak, indák.

Erőteljesen szembetűnőek Róth Miksa vitrázs ablakai és a pécsi Zsolnay gyárból származó zománc nélküli terrakotta díszítések.