Home
 


Újjáépítés, restauráció

A II. világháború után a Szabadkán élő zsidóknak nem volt lehetőségük, hogy fenntartsák a Zsinagógát, és 1978. szeptemberében átruházták a városra ezt a feladatot azzal a feltétellel, hogy újjáépítsék, és kulturális-művelődési célokra használják, amely összhangban lenne az eredeti rendeltetésével.

Az újjáépítés folyamata már negyed évszázada tart. A munkálatok anyagi fedezet nélkül csak apránként kivitelezhetőek, hiszen a kilencvenes években az ország szétszakadásának, háborúskodásának idején még bizonytalanabb körülmények keletkeztek.

Az épület mentési munkálatának első lépése még 1978-ban a fényképekkel dokumentált adatgyűjtés volt. Ugyanebben az évben a központi kupolát megemelték és visszaállították. A tetőszerkezet fából készült részét és a cserepeket csak részben újították fel ezekkel a munkálatokkal, hiszen a pénzmennyiség csak korlátozott munkamennyiséget tudott fedezni.

1985 és 1992 között a Zsinagógát avantgárd színháznak használták Ljubiša Ristić ismert rendező vezetésével, de ez újabb lépés volt a süllyesztő felé. A színház működését szabályozó határozat ellenére – miszerint nem akadályozhatják az újjáépítést –, mégis több változás történt Ristić vezetése idején. A padlószerkezetet 1,5 centiméterrel megemelték, műhelyeket és raktárokat alakítottak ki, az imapadokat eltávolították, mozgatható lelátókat készítettek. A fűtést, a szennyvízelvezetést és a szellőztetést szabályellenesen oldották meg. A villamos vezetékek az új padlószerkezet alatt nem voltak kellőképpen elszigetelve, emiatt rövidzárlat okozta tűzesetek keletkeztek.

Az avantgárd színház darabjaiban állatokat szerepeltettek, bevezették a Zsinagógába azokat, sőt a színészek az egykori oltár előtti színpadon vizeltek.

1987-ben és 1988-ban felújították a festményeket a nagy kupola belső oldalán, a gipsz virágdíszeket az erkély és a női galéria oszlopain, boltívein, a földszinti központi terem kör és félkör alakú vitrázsait is újra cserélték.

A tetőszerkezetet tovább javították és szigetelték. Illemhelyeket építettek a színház részére az oldallépcsők alá.

1989 folyamán előkészületeket végeztek a homlokzat díszítőelemeinek beszerzésére. Az új homlokzati téglákat a horvátországi gyárakból, Eszékről és Đakovicáról, majd a pécsi Zsolnay gyárból rendelték, ez utóbbi az eredeti dísztéglákat szállította, és most ismét terrakotta elemeket gyárt.

A szabadkai Zsinagógát 1989-ben az UNESCO bizottsága látogatta meg, hogy ez az épület a világ kultúrhagyatékai közé csatlakozhasson. A Jugoszlávia területén dúló háborúk lelassították ezt a folyamatot, az újjáépítés teljesen leállt. A Jugoszlávia elleni nemzetközi zárlat, a szakemberek és az anyagi eszközök hiánya a munkálatok teljes leállítását eredményezte, és ezzel a Zsinagóga további pusztulásra lett ítélve.

1996-ban majd 2000-ben a World Monument Fund beiktatta a szabadkai Zsinagógát a világ száz legveszélyeztetettebb épületeinek csoportjába.

Az elmúlt évtizedben újra kulturális – művelődési rendezvények színhelye lett a Zsinagóga.

1994-ben a kegyhelye lett a szabadkai zsidók meghurcoltatásának ötvenedik évfordulója alkalmából. A holokauszt áldozatainak emelt emlékmű a Zsinagóga udvarában áll. Néhány hangverseny és kiállítás is itt kapott helyet, de az épület állapota ezt tovább nem engedhette meg. 2002. májusától a Zsinagóga ismét a vallási szertartások színhelyévé vált.

A tetőn és az acélhálón lévő károsodások, a mennyezeten széttárulkozó lyukak, a külső vízelvezető csatorna elavultsága a víz befolyását okozta, ez további károsodást eredményezett a már kijavított és az érintetlen részeken.

A Samuel H. Kress Alapítvány jóvoltából 1999-ben négy építész: Roman András, Fejerdi Tamás, Aladzsity Viktória és Deák Klára restaurátor, Király László és Demeter Gábor segítségével elkészítettek egy helyzetfelmérő elemzést a jelenlegi állapotról, külön hangsúlyt fektettek a beavatkozás sürgősségére.

2000. decemberében a Jewish Heritage Grant program és a World Monuments Fund (WMF) a The Ronald S. Lauder Foundation védnöksége alatt 60 000 dollárt hagyott jóvá a tetőszerkezet sürgős javítására.

Az Alapítvány, amely felügyeli és irányítja az újjáépítést, 2001 szeptemberében alakult SOS Zsinagóga néven. Tagjai a Zsidó Hitközség építészei és a zsidó kultúra hagyatékát ismerő szakemberek, továbbá helyi politikusok, mindenekelőtt Kasza József – egykori polgármester, ma a szerb kormány alelnöke –, aki az Alapítvány elnöke lett.

2001. novembere és 2002. áprilisa között olyan munkák kerültek elvégzésre, amelyek a további károsodást állították le. Megjavították a tetőt, a vízelvezető csatornát, az ablakokat és az ajtókat. Demeter Gábor a községi Műemlékvédelmi Hivatal építésze hosszú távú újjáépítési tervvel állt elő.

Az elvégzett beavatkozások megállították a további károsodási folyamatot, viszont a legrövidebb időn belül folytatni kell a munkát e különlegesen szép és értékes épület megvédésének érdekében.